Biztos neked is vannak olyan napjaid, amikor szinte minden ok nélkül kicsattansz az örömtől. Én ilyenkor egy pillanatra sem tudok lenyugodni.

Ma munkából hazafelé jövet ezekre a csodaszép színű falevelekre leltem. Hát nem csodás az ősz? :) 

Gondolkodtál már rajta, hogy milyen sokat változtat a hozzáállásod a hangulatodon? Véleményem szerint egyáltalán nem normális, hogy a mindennapok unalmában robotoljunk és tegyük amit muszáj... minden nap ugyan azt és csak hétvégén foglalkozzunk azzal, amire a lelkünk igazán vágyik. Sokszor azt mondják erre, hogy 'mégis hogy engedhetném meg magamnak, hogy mindig utazgassak, vagy mindig a barátnőimmel legyek, állandóan vásároljak, motorozzak reggeltől-estig?!! stb.' Úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját felelőssége az önnön boldogságáról gondoskodnia. Nagyon sokan ezt úgy képzelik el, hogy most sokat tanulnak, dolgoznak, majd mikor már olyan sokat keresnek, amire mindig is vágytak, akkor majd szépen összegyűjtik a pénzt a nagy házra, az amerikai útra, az esküvőre stb. Ez így szép és jó, de nem gondoltál még arra, hogy az életed nem arról szól, hogy a fiatal éveidet átrobotold és majd csak 45-50 évesen kezd el élni? Hogy nem éppen normális, hogy Magyarországon egyre több nő vállal gyereket 30-on felül? Persze rengetegen tudatosan tesznek így, de sokan mások csak azért, mert a karrierük beindításával vannak elfoglalva. De mégis ki mondta, hogy egyszerre csak az egyiket lehet? A legtöbb sikeres ember - akik tényleg azt vitték véghez amit akartak, nem 'b' opcióba kezdtek-, azok  mindannyian egyszerre folytatták tanulmányaikat, dolgoztak és éltek a hobbijuknak. Szerinted hogy lehet, hogy van, aki egyszerre 2-3 diplomán dolgozik, e mellett dolgozik és sportol is és más, vele egy idős társa még egy diplomán is kétszer annyi évet ül, szó szerint szenved? Úgy lehet, hogy az előbbi eldöntötte, hogy mit akar az élettől. Élni pedig csak szívből érdemes! Ha elsősorban azt nézed, hogy mennyi pénzt kaszálsz egy adott befektetéssel, tevékenységgel, akkor már az elején megírod a bukásod ezen a területen. Muszáj!, hogy érdekeljen amibe belevágsz! Ha tudod, hogy minimum három évig azt fogod tanulni, akkor fektess energiát abba, hogy körüljárd a témát. Élvezettel. Sokan előre tudják már, hogy ők rajonganak a zene iránt, így kétségtelenül a zenét tanulják tovább annak ellenére, hogy a környezetük megpróbálja őket lebeszélni erről, minthogy 'zenélésből nem lehet megélni'. Ha azt szereted, akkor megtalálod a módját, hogy annyi pénzt keress általa, ami neked kedvező. Hiába mész fogorvosnak, ha egyáltalán nem érdekel a téma, főleg ha a szüleid nyomására tanulod. Egy, hogy nem a szüleid élik a te életed -bármennyire is akarják számodra a legjobbat biztosítani-, kettő, hogy az ilyen esetekben még inkább megutálod az egészet, még ha eleinte csak semleges voltál is a témában.

A boldog élet titka, hogy mindent csinálj élvezettel. Nem gond, hogy még nem azzal foglalkozol amivel szívből szeretnél. Soha nincs késő új dolgokat tanulni, új területen elhelyezkedni. Ha most épp egy étteremben dolgozol felszolgálóként, és már a hócipőd tele van a munkáddal, akkor jobban teszed, ha elfogadod a helyzetet. Valószínűleg nem ok nélkül vagy ott, ebből az élethelyzetből tanulni valód van. Nem kell beletörődnöd, hogy neked ez jutott. Szerencsére egy olyan világban élünk, ami tele van lehetőségekkel. A Te lehetőségeiddel!

Küldd el a jelentkezésed az általad kedvelt posztokra és légy türelmes.

Mikor bemész a munkahelyedre, ne hagyd, hogy a saját hozzáállásod lehúzzon (téged és a munkatársaidat is), mert ettől semmi nem fog változni. Ha így élsz, akkor nem éled meg a pillanatokat és csak átfutsz az életeden. Majd egyszer mikor már késő lesz és nem hozhatod vissza a fiatal éveidet, akkor nagyon meg fogod bánni, hogy így tettél. 

Mindenki kezdi valahol, az pedig, hogy hova jut, az teljes egészében az ő felelőssége, döntése. Nem fog a sült galamb a szádba repülni, időt és energiát kell fektetned a jövőd építésébe. Ha lelassítasz és hálát érzel azért, ha egyáltalán van munkahelyed és egészséges emberként tudsz főállásban dolgozni, ha boldog vagy, ha egy olyan világba születtél, ahol az lehetsz aki akarsz stb., ez mind-mind energiaráfordítás! Nem is gondolnád, de mindezzel az álmaidat építed. De nem csak ebből áll!

Elengedhetetlenül fontos, hogy elég időt szánj magadra. Én személy szerint tudom, hogy hetente minimum kétszer szükségem van egy fél napra, hogy csak és kizárólag magamra figyeljek. Ilyenkor testileg-lelkileg maximálisan feltöltődöm. Elmegyek futni és álmodozom. Mert az álmodozás -korábbi hiedelmeknek ellentmondóan- nagyon egészséges és építő hatású. Gondolom ha erre a blogra tévedtél, akkor nem kell sokat magyaráznom erről. Biztosan olvastál a témában könyveket, talán más blogokat. (Be up to date! könyvajánló: Rhonda Byrne: The Secret series, Esther és Jerry Hicks: Kérd és megadatik )

Gyertyát gyújtok, a párologtatóba kellemes illóolajat csepegtetek és ellazulok. Isteni érzés.

Nekem is egy tanulási folyamat ez, hogy tudatosan azt tegyem amit akarok. Milyen furcsa is ez, hogy nem magától értetődő folyamat azt tenni amit a szívünk-lelkünk súg (ordibál).

Túlon túl sok a felesleges információ, amit be sem kellene fogadni. Tipikus példa anyukám generációja, azoknak is azon rétege, aki már aránylag jól használja a közösségi médiákat. Rájuk zúdítják a nagy világ információit és válogassanak... De mi alapján? Hogyan kategorizáljanak? Egyáltalán hogy találják meg azt, amire nekik szükségük van, ami érdekli őket? 

Nekünk ez nagyon künnyő (mai tizen- és huszonévseknek), hisezn ebben nőttünk fel, tisztában vagyunk azzal, hogy nem kell rákattintani minden reklámra/ postra stb.

Biztos neked is vannak a facebookon olyan ismerőseid, akik válogatás nélkül mindent megosztanak, vagy likeolnak. Én ilyenkor elcsodálkozom, hogy ők most tényleg elolvassák mindezt?!! Gondolom nem. Sokan közülük kisgyermekes anyák. Tényleg olyan magára hagyható egy 6 hónapos gyerek, hogy ennyi időt töltsenek a gép előtt? Fura...

Mindenesetre manapság könnyen belefulladunk a tömérdek információba. 

Muszáj tisztában lenned azzal, hogy mi az érdeklődési köröd, muszáj 'selejtezned' az információforrások között és tudnod kell, hogy mikor ne nyiss meg egy e-mailt, amit nem is neked írtak, hanem egy kör e-mail, amit 100 másik címzett is megkapott... 

A mondangóm ezzel a bejegyzéssel, hogy nagyon talpraesettnek és napra késznek kell lenned a mai világban, nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt az között, hogy 'általános intelligencia' címszó alatt hozzá tudj szólni ehhez is, ahhoz is, így olvasgatsz különféle témában, illetve az között, hogy mindenről mindent tudsz, mégsem tudsz semmit, mert mélyen nem ásod bele magad egy témába sem.

Ha kiegyensúlyozott és egészséges életet kívánsz magadnak, akkor egy kicsit lassíts le.

Én alapvetően pörgős vagyok és tele vagyok energiával, de megtanultam megélni a pillanat varázsát és mára mindig ott vagyok az adott szituációban, hiszen tudom, hogy csak így dolgozhatok eredményesen. Másként pedig nem érdemes.

Csakis szívvel-lélekkel! :)

Szép napot!